2012. május 7., hétfő

Papuk hegység

Szokták mondani semmi sem lehetetlen, és igenis vannak csodák. Nem gondoltam volna, hogy eljutok életemben még külföldre. De sikerült. Szólt egy ismerősöm, van még egy hely a kocsiba, cél Horvátország Papuk -hegység lenne. Persze, hogy érdekelt a dolog. :-)
Határtól nem messze található egy gyönyörű kis nemzeti park. Átlépve határon, rengeteg olyan ház van, amelyik a háború alatt leégett, lebombázták vagy golyó nyom emlékeztet a szörnyűségekre. De térjünk vissza a szépre. Felfelé mentünk a kocsival, a nemzeti park területén parkolóhelyek vannak . Gyönyörű sziklás, mohás részeken gurultunk el a kocsival. Az út elég keskeny, és a mélybe nem szerencsés lenézni azoknak kik nem bírják a magasságot. A park területére beérve, gyönyörű táj fogadja a turistákat. Turistaház is található a parkban, ahol a fáradt vándorokat szép mosollyal várják.



Jó magas hegy, így elég furcsa, de mindig csak fölfelé megy az ember. (legalább is, úgy éreztem.) Útközben az üveggyártással lehet megismerkedni, na persze tolmács segítségével, de aki nem érti, az megfoghatja, meglesheti.


Utunkat folytatva, üvegesek temetője mellett elhaladva, nem mai sírokat magunk mögött hagyva, tartunk fölfelé.A táj gyönyörű, mesés.



Medvehagyma tengeren átgázolva folytatjuk az utunkat.Mesés kilátás tárul elénk.


Visszatérve a tóhoz. Mesés színek várnak minket. Hiába a zöld és kék szín sok ember kedvence.



Két tó mellett elhaladva, tátott szájjal mentünk Jankovaci-patak forrásbarlangjához. Mohás kövekkel teli barlangszájnál érdemes kicsit hűsölni a nagy melegben. Érzelmes lelkűek rögtön felfedezik a szív alakú barlang bejáratot. Megdobban a szív, a barlang bejárata előtt.








Fent a barlang le volt zárva. Mintha leszakadt volna a lépcső. Visszafelé a tó felé, tiszta víz mellett avarszőnyegben bandukolunk vissza.



Az út végére, magyarokkal találkozva kiderült merre található a vízesés. Felcsillant a remény, még is megtaláljuk. Az erdőben mászkálva elég furcsán vannak a jelzések. Én biztos eltévednék. Itt Magyarországon van valami logika benne, turistaúton lehet menni. Fent bokáig érő medvehagyma tengerben semmi utat nem láttam. Szép falépcsőt megmászva, már lehetett hallani  a zubogó vizet. És csodás kép tárult elénk.




Gyönyörű hely volt, jó turistavezetővel és jó kis csapattal. Szívembe zártam ezt a meseszép helyet. :-)

1 megjegyzés: